Multitasking: a hatékonyság illúziója

A digitális korban széles körben elterjedt az a hit, hogy a multitasking – azaz egyszerre több feladat végzése – növeli a hatékonyságot. Valójában az agy nem képes valódi multitaskingra, hanem csak gyors feladatváltásokat hajt végre, melyek mindegyike jelentős kognitív költséggel jár. A jelenlegi tudományos kutatások mélyebb betekintést nyújtanak abba, hogy mi történik az agyunkkal ilyen helyzetekben, és hogyan befolyásolja ez a teljesítményünket.

Mi történik az agyban, ha sok a váltás?

1. A prefrontális kéreg kimerülése

A prefrontális kéreg az emberi agy azon része, amely alapvetően felelős a végrehajtó funkciókért, mint a fókusz, a döntéshozatal, az önkontroll és a munkamemória. Neuropszichológiai tanulmányok kimutatták, hogy a folyamatos feladatváltás jelentősen megnöveli az ezen területre nehezedő kognitív terhelést. Ez a túlterhelés miatt kognitív kimerülés lép fel, ami a döntési kapacitás csökkenéséhez, a hibák számának növekedéséhez és az általános munkaminőség romlásához vezet. Különösen, az előzetes kutatások azt mutatják, hogy a multitasking során a prefrontális kéregben egy úgynevezett feldolgozási „torlódás” alakul ki, amelyet a képesség fejlesztésével lehet csökkenteni, de teljes megszüntetése nem valószínű. (Dux et al., 2009)

2. Mikrostressz és kortizolnövekedés

A digitális eszközökből érkező értesítések, a folyamatos megszakítások és a gyors információáramlás mind apró, ismétlődő stresszhatásokként jelentkeznek, amelyeket pszichológiai értelemben mikrostresszeknek nevezünk. Ezek kumulatív hatásként növelik a stresszhormon, a kortizol szintjét a szervezetben, ami mentális kimerültséghez, ingerlékenységhez és koncentrációs problémákhoz vezethet. 

3. Döntési fáradtság (Decision fatigue)

A döntési fáradtság olyan neurobiológiai jelenség, amely során a túl sok, apró döntés meghozatala után az agy kimerül, így a fontosabb döntések minősége romlik. Funkcionális képalkotó vizsgálatok kimutatták, hogy a dorsolaterális prefrontális kéreg és az insula aktivitása megváltozik a kognitív fáradtság hatására, ami a döntési hajlandóság csökkenését eredményezi. Ez a jelenség nem lustaság vagy hanyagság, hanem agyi energia- és figyelmi allokációs korlát. (Steward et al., 2024)

4. Szem-agy kapcsolat feszültsége

A monitorokból érkező kék fény és a gyors vizuális váltások folyamatos megterhelést jelentenek a látórendszer számára, ami digitális mikrostresszként ismert, és fejfájást, szemfáradtságot, látászavarokat, valamint kognitív lassulást okozhat. A megnövekedett digitális szemfáradtság (Digital Eye Strain) a COVID-19 pandémia alatt jelentősen nőtt a digitális eszközhasználat nagyarányú növekedése miatt. 

Mit tehetsz a fókuszodért? Tudományosan alátámasztott stratégiák:

1. Ciklusokban gondolkodj – ne maratonban

Az emberi agy biológiai ritmusai 90 perces koncentrációs ciklusokat mutatnak, amelyeket követnie kell egy 15–20 perces regenerációs időszaknak. Ez az ultradián ritmus segít maximalizálni a mentális teljesítményt és csökkenti a kimerültséget. A Pomodoro technika (25/5 perc) vagy a 90/20 perces munkaszünet ciklusok ennek a ritmusnak megfelelően strukturálják a munkát. ([Kleitman, 1963; NASA study])

2. Zárd ki a zavaró ingereket

Az értesítések kikapcsolása és a „zajmentes zónák” kialakítása jelentős mértékben képes csökkenteni a munkamemória fölösleges terhelését, mivel így az agy egyetlen feladatra összpontosíthat, az ún. monotaskingra. Ez az állapot javítja a mély munkavégzést és csökkenti a kognitív fáradtságot.

3. A tér újradefiniálása

A környezet megváltoztatása hatékony eszköz lehet a kognitív frissítésre. Az agy érzékenyen reagál a kontextusváltásokra, amelyek segítenek újraindítani a mentális fókuszt. Egy jól elkülönített „fókusz-zóna” kialakítása jelentősen növelheti a teljesítményt és csökkenti az elkalandozás esélyét. 

4. Pihentesd a szemed és az idegrendszered

A 20–20–20 szabály tudományosan támogatott módszer a digitális szemfáradtság csökkentésére: 20 percenként 20 másodpercig nézz legalább 6 méterre. Emellett a szemek rendszeres becsukása és a természetes fény segítheti a szemizom regenerációját és csökkenti a vizuális stresszt. (Blehm et al., 2005; Kaur et al., 2022)

5. Támogasd belülről a mentális teljesítményt megfelelő mikrotápanyagokkal

• B-vitamin komplex – az idegrendszer normális működéséhez nélkülözhetetlen
• Q10 koenzim – kulcsfontosságú a sejtszintű energiatermelésben
• Kolin és L-tirozin – támogatják a fókuszt és a kognitív funkciókat
• Szőlőmag kivonat – antioxidáns, ami védi az agyszövetet a szabadgyököktől

A koffein rövid távon élénkíthet, de csupán halogatja a kimerültséget, ezért hosszú távon nem jelent megoldást a mentális energiaszint fenntartására. A fenntartható teljesítményhez komplex és tudatos rendszer kialakítása szükséges.

A figyelem nem végtelen – de fejleszthető

Az idegtudomány ma már alátámasztja, hogy a figyelem tréningezhető képesség. A Performate termékcsalád nem csupán az azonnali élénkítés eszköze, hanem egy tudományosan kialakított rendszer, amely támogatja az idegrendszer és az agy egészséges működését, javítva ezzel a fókuszt egy multitaskingos és digitális zajjal terhelt világban.

Termékek a mentális teljesítmény támogatására:

• HyPerform – komplex mentális teljesítmény és fókusz támogatása
• MediScreen – a szem-agy kapcsolat hatékonyságának támogatása
• VascuLord – agyi keringés és oxigénellátás serkentése
• Sleepery – minőségi alvás és regeneráció biztosítása

A digitális korban széles körben elterjedt az a hit, hogy a multitasking – azaz egyszerre több feladat végzése – növeli a hatékonyságot. Valójában az agy nem képes valódi multitaskingra, hanem csak gyors feladatváltásokat hajt végre, melyek mindegyike jelentős kognitív költséggel jár. A jelenlegi tudományos kutatások mélyebb betekintést nyújtanak abba, hogy mi történik az agyunkkal ilyen helyzetekben, és hogyan befolyásolja ez a teljesítményünket.